Proverbs 22

1Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. 2A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.

3Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják. 4Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

5Tövisek [és] tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól. 6Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

7A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak. 8A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.

9Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek. 10Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király. 12Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném. 14Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt. 16A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre [jut.]

17Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra. 18Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon! 19Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

20Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban? 21Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.

22Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban; 23Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.

24Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; 25Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.

26Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek. 27Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

28Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid. Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.

29